Ajánlat

• Szalay Balázs hirtelen távozott a Hungaroring menedzsmentjéből
• Már Barcelona sem az erőviszonyok hű mércéje
• Schumacher hímestojáshoz hasonlítja a Pirelliket
• Schumacher a világ második leggazdagabb sportolója

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

Kereken harminc éve, 1982. május 8-án, a zolderi Belga Nagydíj utolsó időmérő edzésén szenvedett halálos balesetet 27-es rajtszámú Ferrarijával a legendás Gilles Villeneuve, aki soha nem lett világbajnok, de így is máig az autósport történetének legnagyobb alakjai közé tartozik. "Ő volt a legőrültebb fickó, akivel valaha találkoztam a Forma-1-ben..." - mondta róla Niki Lauda. "Az a körülmény, hogy mindezzel együtt is inkább egy érzékeny és szerethető figura volt, semmint egy törtető macsó, nagyon különleges személyiséggé tette."

Villeneuve eredetileg hómobil-versenyeken indult, és kezdetben az azokon elért sikereiből - 1974-ben megnyerte a világkupát is - finanszírozta a pályafutását az autósportban. Miután egy 1976-os Formula Atlantic futamon legyőzte a Forma-1 több aktív sztárját, köztük James Huntot, a McLaren a következő szezonban alkalmi jelleggel felajánlott neki egy autót. Végül csak a Brit Nagydíjon állt rajthoz velük, a 11. helyen jutva el a célig.

Villeneuve 1950-ben született, de amikor a Ferrari érdeklődni kezdett iránta, két évvel fiatalabbnak mondta magát, nehogy túl öregnek nézzék az F1-hez. Enzo Ferrari, akit az apró termetű Villeneuve az autósport háború előtti nagy alakjára, a sokak által máig a sporttörténelem legjobb versenyzőjének tartott Tazio Nuvolarira emlékeztetett, hamar rokonszenvesnek találta, így őt választotta a csapattól távozó Lauda utódjául. Ezzel kezdetét vette egy emlékezetes fejezet, s a következő években Villeneuve neve összeforrt a Ferrariéval: teljes hátralévő pályafutását náluk töltötte.

Egy emlékvideó Villeneuve tiszteletére

Már 1977-ben őket képviselve állt rajthoz két versenyen, a második - a Japán Nagydíj - azonban balszerencsésen végződött, amikor Villeneuve megpróbálta kifékezni Ronnie Peterson Tyrrelljét, de összeütközött vele, s miután az autója a levegőbe repült, tiltott helyen álló szurkolók közé csapódott. Egyikük, valamint egy sportbíró életét vesztette a balesetben.

A következő szezon sem kezdődött jól Villeneuve számára, és az olasz sajtó már a fejét követelte, Enzo Ferrari azonban kitartott mellette, amit ő éppen a hazai versenyén, az 1978-as Kanadai Nagydíjon első győzelmével hálált meg. 1979-ben további három futamot nyert meg, és csapattársa, Jody Scheckter mögött 2. lett az összetettben; két fordulóval az idény vége előtt, Monzában még maradt esélye a vb-címre, de a csapatutasításoknak engedelmeskedve nem előzte meg Schecktert.

Abban az évben vívta a Forma-1 történetének egyik legemlékezetesebb párharcát is a Francia Nagydíjon, Dijonban, amikor René Arnoux-val az utolsó két körben oda-vissza előzgették egymást a 2. helyért. Az idényzáró USA Nagydíj pénteki szabadedzésén pedig azzal ejtette bámulatba a társait, hogy az özönvízszerű esőben 9-11 másodperccel gyorsabb volt mindenki másnál. "Merevre rettegtem magam azon a napon" - ismerte el Scheckter. "Biztos voltam benne, hogy én végeztem az élen. De akkor megpillantottam Gilles köridejét, és egyszerűen nem értettem, hogyan lehetett rá képes. 11 másodperc!"

A dijoni párbaj René Arnoux-val

Az 1981-es Kanadai Nagydíjon Villeneuve ugyancsak esőben mutatta be azt a mai szemmel nézve képtelenül veszélyes produkciót, hogy hosszú körökön át a Ferrari letört, felcsapódott, és a látóterének nagy részét kitakaró első szárnyával vezetett, végül a 3. helyen érve célba.

A halálát egy baljós epizód előzte meg: az 1982-es San Marinói Nagydíjon úgy szenvedett vereséget akkori csapattársától, Didier Pironitól, hogy azt hitte, a Ferrari rögzítette köztük a sorrendet, ezért lelassított, már a zsebében érezve a győzelmet. Amikor Pironi mégis megelőzte, Villeneuve azt hitte, csak a közönséget akarja szórakoztatni, és belement a játékba. Végül azonban csapattársa szelte át elsőként a célvonalat, amiért annyira megharagudott rá, hogy megfogadta, nem áll vele szóba soha többé.

Nem egész két héttel később, a szezon ötödik versenyeként megrendezett Belga Nagydíj időmérőjének végén Villeneuve a lassan cirkáló Jochen Mass Marchcsát próbálta kikerülni, amikor a halálát okozó baleset történt. Mass a Terlamenbocht kanyar előtti balosban le akart húzódni az ideális ívről, de ugyanabban a pillanatban Villeneuve is jobbra rántotta a Ferrari kormányát, s az a Marchnak csapódva, 200-225 km/ó-s tempóval a levegőbe emelkedett. Az autója több mint száz méterrel arrébb ért földet, teljesen összetört, és ő maga is kirepült a pilótafülkéből. Bár amikor a mentők kórházba szállították, még életben volt, hamar megállapították, hogy eltörte a nyakát. Gilles Villeneuve 1982. május 8-án, este 9 körül hunyt el.

Egy ritka archív interjú Villeneuve-vel

Noha máig tartja magát a legenda, hogy éppen a 6. helyen álló, 0,115 másodperccel gyorsabb Pironi köridejét próbálta megdönteni, ezért vállalt irreális kockázatot a pályán, a Ferrari akkori versenymérnöke, Mauro Forghieri később cáfolta ezt. Szerinte a baleset idején Villeneuve már visszafelé tartott a bokszba, így nem is akart mért kört futni.

A két csapattárs indulatokkal teli küzdelmének még drámaibb színezetet adott, hogy csaknem napra pontosan három hónappal később, a Német Nagydíj egyik szabadedzésén a világbajnokságot vezető Pironi hasonló körülmények között szenvedett durva balesetet a Goodyear új esőgumijait tesztelve. Ő Derek Daly Williamsének kikerülése közben Alain Prost Renault-jának ütközött, s bár a lábait végül nem kellett amputálni, a pályafutásának vége szakadt. Pironi 1987-ben, egy motorcsónak-balesetben vesztette életét, mindössze hetekkel azelőtt, hogy özvegye, Catherine ikreket hozott a világra; ő tragikusan szép gesztusként a Didier és a Gilles nevet adta nekik.

Villeneuve halálos balesete. Figyelem, megrázó képek!

A Forma-1-ben hat nagydíjgyőzelmet arató és két pole pozíciót szerző Villeneuve emléke ma is él a köztudatban. A San Marinó-i Autodromo Enzo e Dino Ferrarin kanyart neveztek el róla, akárcsak halálos balesetének helyszínén, Zolderben. A Ferrari fioranói tesztpályájának bejáratánál bronzszobra van, és a montreali pálya, a Circuit Gilles Villeneuve szintén az ő nevét őrzi.

Gilles fia, Jacques ugyancsak autóversenyző lett: 1995-ben diadalmaskodott a ChampCar-ban, megnyerte az Indy 500-at, két évvel később pedig a Forma-1-ben is elhódította a világbajnoki címet a Williamsszel.

• 2013. 05. 21. 19:58:3519:58Az Egeré a pólóarany
• 2013. 05. 21. 19:49:4119:49Babos egy franciával teniszezik a Garroson
• 2013. 05. 21. 19:41:4719:41Orbánt csak az olimpiai bajnok dobta túl
• 2013. 05. 21. 19:22:4419:22Szabadul állami hitelétől a Tesla

Hirdetés

Hirdetés