Az idei már a 25. Magyar Nagydíj lesz a Forma-1-ben, hazánk tehát komoly évfordulóhoz érkezik a hétvégén. Az elmúlt negyed évszázadban a Hungaroring a pilóták által is az egyik legjobban kedvelt helyszínné vált, szinte kivétel nélkül mindenkit jó élmények kötnek a mogyoródi pályához. A hétvégi futamnak három istálló is esélyesként vág neki, de tudjuk, a magyar Monacóként is emlegetett ring bármikor képes meglepetést okozni.
A Hungaroringen szép lassan a legnagyobb tradíciókkal rendelkező F1-es futamhelyszínek közé emelkedik. A Magyar Nagydíj az idei versenyek közt a 11. helyet foglalja a rendezett futamok száma alapján. Ha azonban az ugyanazon a pályán megtartott futamok alapján rangsoroljuk a ringeket, akkor a mogyoródi aszfaltcsík az előkelő 8. helyen áll a 2010-es mezőnyben.
A Magyar Nagydíj 1986-os debütálása óta minden évben része a Forma-1-es versenynaptárnak, és a tavalyi hivatalos bejelentés értelmében 2016-ig még biztosan az is marad.
A Forma-1 nagyura, Bernie Ecclestone a nyolcvanas évek közepén futamhelyszínt keresett a vasfüggöny mögött, és Rohonyi Tamás, magyar származású barátja ráhatására Magyarország is felkerült a listára. Sőt, Ecclestone választása végül a Budapesthez közeli Mogyoródra esett, ahol nyolc hónap alatt felépült a Hungaroring, és 1986. augusztus 10-én megrendezték az első F1-es futamot hazánkban.
A pálya építésekor a biztonság volt a fő szempont, éppen emiatt lett lassú és kanyargós. A technikás vonalvezetéssel eleinte nehezen barátkozott meg a mezőny, de idővel a pilóták is elfogadták a kihívásokkal teli, de kevés előzési lehetőséget biztosító pályát, ami jelenleg is a világ egyik legbiztonságosabb versenyhelyszíne.
A versenypálya teljes hossza az 1986-os átadáskor 4013,786 méter volt. Az 1989-es futamra azonban már átalakították, a célegyenes utáni kettős S-kanyarkombináció átvágásával a ring gyorsabb lett, hossza pedig 3968 méterre csökkent. Ezt követően 1997-ben nyúltak hozzá ismét a pályához, a ring hossza a célegyenes áthelyezése miatt (a bokszterület növelése érdekében a célegyenest közelebb tolták a lelátókhoz) 3971,8 méterre módosult, de ezzel értelemszerűen a vonalvezetése nem változott jelentősen.
2003-ban a kor követelményeinek megfelelően újabb átalakítások zajlottak a Hungaroringen, melyek révén gyorsabb lett a pálya. A célegyenest megtoldották bő 200 méterrel, hogy előzési lehetőséget biztosítsanak a pilótáknak, amit az új egyes kanyar is elősegített, ami előtt immáron erőteljesen lassulásra volt szükség a pilóták részéről. Itt összességében egy 614 méter hosszú új szakaszt iktattak be a pályába. Ezzel egyidejűleg a 12-es kanyart is alaposan átépítették, maga a régi kanyar lényegében 170 méterrel délebbre került, a külső ívéhez pedig aszfaltozott bukóteret építettek. A Hungaroring pontos hossza a 2003-as átépítés óta 4381,08 méter.
A Hungaroring adatai - a pálya teljes hossza 4381 méter - a kanyarokban a legkisebb ívsugár 20, a legnagyobb 400 méter - a célegyenes teljes hossza 788,9 méter - a célegyenes végén elérhető legnagyobb sebesség megközelítőleg 320 km/h - a versenypálya szélessége a célegyenesben 15 méter, a többi szakaszon 10-11 méterre csökken - a burkolat szerkezete: 20 centiméter vastag kavicságyazaton és 20 centiméter vastag sovány betonalapon háromrétegű, egyenként 5 centiméter vastag aszfalt - a versenypálya legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja között a relatív szintkülönbség 36 méter, a legnagyobb emelkedő 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés eléri a 7 százalékot
Az összesen 14 kanyart tartalmazó pálya vonalvezetéséhez azóta nem nyúltak hozzá a szervezők, 2008-ban viszont újabb komoly beruházásokra került sor, amik elsősorban a paddock területet és a kiszolgáló létesítményeket érintették, a bokszutcában nőtt a garázsok száma, és többek közt újraaszfaltozták és növelték a depó területét. A pályán az FIA előírásainak megfelelően a 14-es kanyar bukóterét is leaszfaltozták, a 6-os, 7-es kanyarokban pedig megemelték a rázóköveket (az első szabadedzések után csökkentették a méretüket a pilóták panaszai miatt), valamint fokozták a gumifalak biztonságát, melyekre összesen 550 méter konvejor szalag került fel.
Köszönhetően a két évvel ezelőtti felújításnak, az idei futam előtt nem volt szükség komoly beavatkozásra a szervezők részéről.
Mint már szó esett róla, a lassú kanyarokat rövid egyenesek kötik össze, így nem véletlen, hogy a német sajtóban előszeretettel emlegetik a Duna Monacójaként.
A Forma-1-től már visszavonuló David Coulthard egyszer így jellemezte a magyar pályát: "A pilóták úgy tekintenek a Hungaroringre, mint a szezon gokart-pályájára, hiszen kanyar követ kanyart, szűk és szögletes a pálya. Az egyetlen előzési lehetőség pedig az egyes kanyarban van. Ez egy olyan pálya, melynek mindhárom szektora lassú, és ahol jól kiegyensúlyozott autóra van szükség. A versenyzőknek szünet nélkül figyelniük kell, egy pillanatnyi pihenőjük sincs."
Webber a Red Bull szimulátorában mutatja be a Hungaroringet
A pályát ugyan évközben is használják különböző versenyekre, az F1-es hétvége első napján az aszfalt így is kifejezetten poros, és emiatt csúszós szokott lenni. Nyilatkozataiban általában minden versenyző megemlíti a hepehupás aszfaltot, ami különösen a féktávokon lepheti meg őket, hiszen elpattoghat az autó.
Massa újjászületett A tavalyi Magyar Nagydíjon kis híján tragédia történt. Mint ismert, Felipe Massa az időmérő edzés második etapjában súlyos koponyasérülést szenvedett, miután eltalálta a sisakját az előtte haladó Barrichello autójáról leváló acélrugó. Massát életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba, majd az Állami Egészségügyi Központban életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A brazil pilóta állapota és sérülésének esetleges következményei napokig kérdésesek voltak, de végül kiderült, hogy a műtét jól sikerült, és az orvosok egyöntetűen állították, Massa visszatérhet a versenypályára. A brazil felépülése valóban jó ütemben haladt, de a 2009-es szezon második felét teljes egészében kihagyta, idén viszont visszatérhetett a Ferrari színeiben. Hockenheimi formáját látva ezúttal a győzelemre is esélyes, ám a botrányos csapatutasítás óta tudjuk, ő már csak akkor nyerhet idén, ha csapattársa, Alonso nincs ott a közelében és nem kell őt az élre engednie.
Mint azt Coulthard is említette, jól kiegyensúlyozott autóra van szükség, melynek elsősorban mechanikailag kell jól tapadnia a lassú kanyarokban. Ezen sokat segíthetnek a gumik. A Bridgestone a szuperlágy és a közepes keverékeit hozza a hétvégére, a lágy és a kemény szettek kapnak tehát pihenőt. "A Hungaroring nagy kihívást jelentő pálya. A levegő és az aszfalt hőmérséklete gyakran nagyon magas, a felülete viszont meglehetősen finom, és az oldalirányú erők sem túl nagyok, ezért nem számítunk túlmelegedésre"- fogalmazta meg várakozásait Hamasima Hirohide, a Bridgestone fejlesztési igazgatója.
A motorok szempontjából (is) a pálya karakterisztikája Monacóra emlékezetet - írja előzetesében a Cosworth. A négy istállónak is motorokat szállító brit cég összeállításából kiderül, hogy a nyolchengeresek csak a kör 55 százalékában adják le maximális teljesítményüket - ez az idei futamok közül a második legalacsonyabb érték, persze hogy Monaco után. A motorok teljesítménye azonban így is kulcsszerepet játszik egy jó köridő elérésében. A jó tapadás mellé a lassú kanyarokban a pilótáknak jó nyomatékra van szükségük a motorok részéről, hogy igazán gyorsak lehessenek a kigyorsításoknál. Ez különösen a 14-es kanyarban fontos, hiszen ezt követi a célegyenes, amely végén az egyetlen igazi előzési lehetőség kínálkozik a pályán, így az utolsó kanyart nem szabad elrontani. A hűtés is fontos szerepet kap, tudniillik a lassú kanyarok és az egyenesek hiánya mellé általában nagy hőség társul a magyar futamon, így fokozottan ügyelni kell a túlmelegedés elkerülésére.
A fékeket gyártó Brembo szakemberei úgy kalkulálnak, hogy a pilóták egy kör 14 százalékát töltik majd fékezéssel. A magyar pályán összesen 11 fékzóna van, melyek közül a célegyenes végi a legkeményebb, ahol 300 kilométer per óra feletti tempóról 100 alá lassítanak a versenyzők. Az autók nagyjából 110 méter alatt lassulnak le annyira, hogy el tudjanak fordulni a jobbos kanyarban, eközben a pilóták szervezetére 4,5 G hat. Érdekes adat, hogy a versenyzők a számítások szerint a célegyenes végén több mint 13 kilogrammal terhelik meg a fékpedált.
Tények, adatok, statisztikák a Magyar Nagydíjjal kapcsolatban
- Az eddigi 24 futam közül négyet Michael Schumacher nyert meg, ezzel ő a csúcstartó. Ayrton Senna triplázni tudott, Mika Häkkinen, Lewis Hamilton, Damon Hill, Nelson Piquet és Jacques Villeneuve pedig két-két alkalommal volt első. Egyszer nyert a Hungaroringen Fernando Alonso, Rubens Barrichello, Thierry Boutsen, Jenson Button, Heikki Kovalainen, Nigel Mansell és Kimi Räikkönen. Az eddigi győztesek közül hat jelenleg is tagja a mezőnynek. - A jelenlegi mezőnyből Button, Kovalainen és Alonso is a Hungaroringen szerezte első győzelmét az F1-ben. - A csapatok közül a McLaren jegyzi a legtöbb győzelmet, szám szerint kilencet, hétszer nyert a Williams, a Ferrari öt sikernél tart. Rajtuk kívül a Honda, a Renault és a Benetton tudott nyerni a magyar pályán. - Michael Schumacher Magyarországon összesen hétszer rajtolt a pole pozícióból, ezzel toronymagasan ő a rekorder a három első rajtkockát birtokló Ayrton Senna előtt. - Szisz Ferenc már 1906-ban nevet szerzett a magyaroknak a motorsportban, hiszen megnyerte minden idők első versenyét 1906-ban, Le Mans-ban. Az egykori pilóta emlékét szobor őrzi a Hungaroring főbejáratánál. - Magyarország eddig egyetlen pilótát adott a Forma-1-nek: Baumgartner Zsolt 2003-ban éppen a Magyar Nagydíjon debütált, de nem ért célba a Jordan autójával. Egy évvel később szintén ott volt a magyar futam rajtjánál, tizenötödikként ért célba a Minardival. Baumgartner összesen 20 futamot teljesített az F1-ben. - A versenyen futott leggyorsabb kört Michael Schumacher jegyzi a Hungaroringen még 2004-ből, a Ferrarival 1:19.071-et repesztett. Ez a hivatalos körrekord is egyben.
Tavaly az akkor igencsak gyengécske Renault-val Fernando Alonso indult a pole pozícióból, a versenyt pedig az a Lewis Hamilton nyerte, aki McLarenjével szintén nem tartozott az akkori favoritok közé. Ez is mutatja, hogy a Hungaroring még mindig képes meglepetést okozni.
Esős hétvége várható Az előrejelzések szerint meleg, de csapadékos hétvégére számíthatunk a Magyar Nagydíj alatt. A met.hu adatai szerint Budapest térségében mindhárom napon záporok, zivatarok várhatóak, vagyis szinte biztosra vehető, hogy a pilótáknak ismét szükségük lesz az esőgumikra is. A nappali csúcshőmérséklet fokozatosan emelkedik péntektől, vasárnap már a 28 fokot is elérheti majd.
Idén azonban meglepő lenne, ha nem a Red Bull Racing, McLaren-Mercedes, Ferrari trióból kerülne ki a győztes, vagyis ha nem érvényesülne a papírforma. A Ferrari újabb győzelemmel, de legalább dobogós helyezésekkel feledtetné a meglehetősen botrányos hockenheimi sikert, és ezzel egyúttal igazolná is, hogy valóban megérkeztek az élre. A Red Bull és a McLaren pilótáit a visszavágás vágya fűti, hiszen néhány napja Németországban esélyük sem volt arra, hogy elkapják a Ferrarikat. A három istálló csatája mindenképpen izgalmassá teheti a hétvégét.
A Mercedes is fogadkozik, hogy feljebb kapaszkodik, a Renault viszont nem vár magától kiugró eredményt a mogyoródi hétvégén. Hockenheimben a Williams is visszafogottabb volt a korábbi formájához képest, a magyar szponzorral száguldó kék-fehér autók most viszont ismét a legjobbak között lehetnek. A szokásoknak megfelelően tehát idén is kissé kiszámíthatatlanok az erőviszonyok a Magyar Nagydíj előtt.
A magyar futam tévéközvetítéseinek programját itt, a hétvége részletes programját itt olvashatja.
Dávid Sándor: Szerintem... - Mielőtt még sikerülne vérig sértenem Sebastian Vettel szurkolóit, szeretném gyorsan tisztázni, hogy: a./ Minden cirkuszban vannak bohócok, b./ Az artisták között mindig a bohóc a király. Ennek kapcsán most nem szándékozom behatóbban foglalkozni a bohóc-történelemmel.
Iratkozzon fel RSS hírcsatornánkra!
![Forrás: [origo]](http://www.origo.hu/i/0811/20081111dalimuzeu4.jpg "Forrás: [origo]")
